12. Fogalomtár

iDevice ikon
A  Á  B  C  D  E  É  F  G  H  I  J  K  L  M  N  O  Ó  P  R  S  T  Ü  V  Z  

A


aktív bankügylet


A bank a megszerzett pénzből különböző ügyletek révén finanszírozza a gazdasági aktorokat. Ezek az aktív ügyletek sokfélék lehetnek, de tipikusan olyan hitelnyújtást jelentenek, amelynek révén a bank követelést, az ügyfelek oldaláról nézve kötelezettségvállalást szerez. Természetes, hogy a bank a nyújtott hitelért, a kölcsöntőke használatáért díjat, azaz kamatot számít fel.


allokáció


Az allokáció, túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről.


aukció


Az aukció keretén belül a kibocsátó, az általa meghatározott feltételek szerint, lehetőséget biztosít a potenciális vásárlók ajánlattételére.


azonnali ügylet


Azonnali ügyletről beszélünk, ha az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna.


Á


állampapír


Állampapírok azok az értékpapírok, melyeket az állam (kincstár, állami költségvetés) az állam adósságának a fedezésére bocsát ki, és az adósság tényét azt megtestesítő értékpapírba foglalja.


általános tartalék


Ez egyrészt tartalékul szolgál a veszteségekre, másrészt biztosítékot nyújt a hullámzó jövedelmezőség kiegyenlítésre.


átváltható kötvény


Az átváltható kötvény kötvényként kerül kibocsátásra, és lehetővé teszi a tulajdonosának, hogy egy előre meghatározott időpontban (vagy időponttól), egy előre rögzített cserearány érvényesítésével, azt a vállalkozás részvényére váltsa át.


B


bank


A bank az a hitelintézet, amely üzletszerűen betétet gyűjt, valamint pénzforgalmi szolgáltatást üzletszerűen nyújt. Csak bank kaphat engedélyt arra, hogy az összes pénzügyi szolgáltatási tevékenységet együttesen végezhesse.


banki mérleg


A bankok (hitelintézetek) vagyoni helyzetének bemutatására, minden más vállalkozáshoz hasonlóan, a mérleg az egyik legalkalmasabb eszköz. A mérleg bemutatja az adott bank kötelezettségeit, követeléseit, eszközeit, forrásait és eredményét.


banktitok


A banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.


befagyott kötelezettség


Ha az értékpapír forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, az ügyletből eredő követelést az esedékességet követő öt napon belül nem tudja az ügyfél rendelkezésére bocsátani.


befektetés


Befektetni annyi, mint a jelenben pénzt áldozni jövőbeli pénzbeli hozam, előny vagy haszon érdekében.


befektetés időtávján


A befektetés időtávján azt az időszakot értjük, amíg a befektetési eszközt birtokolni szeretnénk.


befektetési kockázat


Kockázatnak tekintjük azt, ha egy befektetés tényleges hozama eltér attól a várt hozamtól, amelyet a befektető az eszköz vásárlásakor prognosztizált.


befektetési szolgáltató


A befektetési szolgáltatók olyan vállalkozások, amelyek meghatározott tevékenységet folytatva elősegítik a befektetési eszközök piacra jutását és adásvételét.


befektető


A befektető az a személy, aki a kibocsátóval, befektetési szolgáltatóval vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, az értékpapír-piac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.


Befektető-védelmi Alap


Ezt az értékpapír forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek kötelesek létrehozni. Az Alap jogi személy, amelynek működési felügyeletét az PSZÁF látja el. Az Alap feladata, hogy a tagjánál befagyott követelések esetén a tag ügyfeleit részlegesen kártalanítsa.


bennfentes információ


Ezek olyan információk, amelyek még nem kerültek nyilvánosságra, de nyilvánosságra hozataluk alkalmas az adott értékpapír árfolyamának jelentős befolyásolására.


bennfentes személy


Bennfentes személy egyrészt az, aki bármilyen formában bennfentes információhoz hozzájutott és tudatában van az információ bennfentes voltának, másrészt a törvény meghatározza mindazon személyek körét, akik a kibocsátónál folytatott munkájuknál, betöltött beosztásuknál fogva bennfentes személyek.


betétbiztosítási rendszerek


Funkciójuk az, hogy a betétes bankba tett pénzének visszafizetésére egy bizonyos mértékig garanciát vállaljanak, magyarán a fizetésképtelenné vált hitelintézetben elhelyezett követeléshez ezeken az intézményeken keresztül egy bizonyos összeghatárig hozzáférjen a betéttulajdonos. Hazánkban is ennek érdekében hozták létre az Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA).


biankó hitel


Ilyenkor a bank a fedezetek rovatát üresen hagyja, azaz nem kér fedezetet.


bizományos (bróker)


A bizományosok (brókerek) valamely fél megbízása alapján saját nevükben, de a megbízó javára (számlájára és kockázatára) kötnek szerződést.


blue chip


A fogalmon a kiemelkedő befektetési értékű, stabil hozamú cégek részvényeit értjük.


C


csekk


A csekk készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, olyan pénz fizetésére szóló értékpapír, amelyben a kibocsátó arra utasít valamely bankot, amelynél követelése van, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen meg a csekkbirtokosnak.


D


diszkont ablak


A jegybank és a bank leszámítolási (diszkont) kamatlába közötti különbség.


diszkontálás (jelenérték-számítás)


Az az eljárás, amikor valamely jövőbeli időpontokban realizált pénzösszegek mai (jelenlegi) értékét számítjuk ki.


E


egyszerű kezesség


Egyszerű kezességnél a kezest megilleti a sortartás kifogása. Ez azt jelenti, hogy a kezes megkövetelheti, hogy a jogosult először a kötelezettnél kísérelje meg a végrehajtást.


egyszintű bankrendszer


A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került. A szocialista gazdasági modell egyik sarkköve volt a gazdasági szereplők pénz- és hitelfolyamatainak ellenőrzése. Ennek érdekében a gazdaság pénzügyi folyamataiban meghatározó kereskedelmi bankokat államosították, és tevékenységüket az MNB hatáskörébe utalták.


elsődleges értékpapírpiac


Az elsődleges piacon új értékpapírokat bocsátanak ki, és a vevők pénze a kibocsátóhoz, azaz az értékpapírban foglalt kötelezettség vállalójához folyik be.


elszámolóház


Az elszámolóház olyan részvénytársaság, amely elsősorban az értékpapír-kereskedelemhez kapcsolódó speciális szolgáltatásokat végez.


engedményezés


Az engedményezés lényege, valamely követelés átruházása, alanycseréje. Ilyenkor a jogosult követelését szerződéssel másra ruházza. Az engedményezés során a kötelezettet minden esetben értesíteni kell, hogy ezután csak az új jogosultnak teljesíthet joghatályosan. Az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak a követelést biztosító zálogból és kezességből eredő jogok, azaz azok már őt illetik meg.


É


értékpapír


Közgazdasági értelemben az értékpapír vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, számlán megjelenő összeg vagy elektronikus jel.


értékpapír immobilizálása


Az értékpapírok immobilizálása gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott értékpapírt egy biztonságos helyen összegyűjtik, és a forgalmat a rá vonatkozó igazolások (letéti jegyek) cseréjével bonyolítják le.


F


faktorálás


A faktorálás bankári biztosítékkal nem fedezett, áruszállításból vagy szolgáltatásnyújtásból származó számlakövetelések faktor cég általi megelőlegezését jelenti. Ez tehát nem jelent mást, mint a hitelbe történő (nyitott) értékesítésből származó vevőkockázat átvállalását. A faktoring esetén nem hitelnyújtás történik, hanem az eladó jogos járandóságának megelőlegezése zajlik. A faktorszerződéssel az eladó gyakorlatilag megszabadul a vevőjétől, mint adóstól és nem okoz neki fejfájást annak fizetési hajlandósága.


felügyelet


A felügyelet olyan közigazgatási szerv, amely többek között a befektetési és pénzügyi szolgáltatások piacának jogszerű és prudens (körültekintő, megfontolt) működését, a piaci viszonyok átláthatóságát és tisztaságát hivatott biztosítani.


fogyasztási hitel


Ezek magánfogyasztás finanszírozására szolgálnak és rendszerint fix összeg rövid-, vagy középlejáratú rendelkezésre bocsátását (kölcsönzését) jelentik. A hitel biztosítéka a munkabér vagy egyéb jövedelem engedményezése, illetve a házastárs kezessége. A hitel futamideje változó, a visszafizetés kamatokkal együtt fix, havi összegekben történik.


fogyasztóvédelmi előírások


A fogyasztóvédelmi előírások azt a célt szolgálják, hogy a pénzügyi intézmények ügyfeleit ne vezessék félre, és ne kerülhessenek ennek következtében hátrányos helyzetbe.


folyószámlahitel


Ezeknek az a jellemzőjük, hogy a hitelintézet egy hitelkeretet (overdraft) bocsát a folyószámlán az ügyfele rendelkezésére. A hitelszerződésben azt rögzítik, hogy milyen összeghatárig, milyen lejáratra és milyen kamatterhek mellett lépheti túl az ügyfél a számlán saját forrásait. Ezeket a hiteleket rendszerint rövid távra és az ügyfél átlagos számlakövetelésének relatíve kis hányadáig nyújtják a bankok.


forfetírozás


A forfetírozás közép- és hosszúlejáratú követelések visszkereset nélküli megvásárlását jelenti. Ezt a finanszírozási módot tipikusan olyan esetekben alkalmazzák, amikor valamely vállalkozás egy beruházás kapcsán gépeket, berendezéseket vagy felszereléseket szállított egy megrendelőnek, aki a szerződésben meghatározott ütemezésű fizetést vállalt. Az eladónak (szállítónak) így egy különböző időpontokban esedékes összegekből álló követeléssorozata lesz, amelyet egyetlen tranzakcióban elad a forfetőrnek. Az ügylet tehát magának ennek a követelésnek a - többnyire fix kamat melletti - megvásárlását jelenti.


G


garanciavállalás


A garanciavállalás önálló jogügylet, tehát amíg a kezes tipikusan az adósra jellemző feltételekkel teljesíti a fizetést, addig a garanciát nyújtó külön megállapodást köt a hitelezővel a fizetési feltételekre vonatkozóan. Maguk a bankok is gyakran vállalnak ügyfeleik számára garanciát. Ez rendszerint feltétlen és visszavonhatatlan ígéret arra nézve, hogy ügyfelük helyett, az első felszólításra fizetést teljesítenek.


H


határidős ügylet


Határidős ügyletről van szó, amennyiben a felek az ügyletben vállalt kötelezettségeiket, a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.


hitelkölcsönzés


A hitelkölcsönzéseknél vagy másképpen kötelezettségvállalási hiteleknél a bank arra tesz többnyire visszavonhatatlan ígéretet, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén hajlandó az ügyfelének pénzt adni, vagy helyette fizetést teljesíteni.


hozamok annualizálása


Az egy évtől eltérő hosszúságú időszakok hozamait átszámolják egy éves periódusra.


I


inkasszó


A számláról a kedvezményezett kezdeményezésére történik meg a pénzmozgás. Ebben az esetben az ügyfél felhatalmazása alapján (pl.: az átutalási betétszámlánkról a közműszolgáltatók, vállalkozások esetén a szállítók stb.), vagy a számlatulajdonos beleegyezése nélkül, de törvényi felhatalmazással (vállalkozások esetén a köztartozásokat beszedő szerv, pl.: az adóhivatal) emelheti le a számára járó összeget a kedvezményezett.


J


jegybank


A jegybankként történő meghatározás elsősorban a törvényes fizetőeszköz kibocsátására való monopolisztikus jogosítványokra utal.


jegybanki refinanszírozás


A refinanszírozás keretében a jegybank értékpapírokat számítol le (visszleszámítol); refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezete mellett, vagy a nélkül; értékpapír-ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással.


jegyzés


A jegyzés, az értékpapírt a forgalomba hozatal során megvásárolni szándékozó befektetőnek, az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata.


K


kamatmarzs


A hitel és a betét kamatának különbsége a kamatrés vagy kamatmarzs, amely a működési költségekkel csökkentve, döntő részét adja a bankok nyereségének.


kereskedő (dealer)


A kereskedők (dealerek) saját nevükben és saját javukra adnak és vesznek pénzügyi eszközöket.


készfizető kezesség


A készfizető kezesség esetén a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása. Ez a forma igencsak hátrányos a kezesre nézve, így csak akkor érvényesül, ha a felek kifejezetten így állapodtak meg.


kétszintű bankrendszer


Az 1987-ben létrejött kétszintű bankrendszer leglényegesebb eredménye az volt, hogy a központi banki funkciókról önálló szervezetek formájában leválasztotta a kereskedelmi banki funkciókat.


kézizálog (lombard hitel)


Ebben az esetben a bankot, mint a zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga, amit köteles épségben megőrizni. A lombardhitelek közgazdasági jellemzőiket tekintve tipikusan rövid lejáratú hitelek, amelyeket a piacon könnyen realizálható, ingó dolgok elzálogosítása mellett nyújtanak. Kézizálogjog alapításához a zálogtárgy átadása is szükséges.


kibocsátási tájékoztató


A készítendő tájékoztatónak minden a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és mindezek várható alakulásáról szóló adatot tartalmaznia kell. A tájékoztató célja, hogy az abban szereplő információk alapján a befektető fel tudja mérni és meg tudja ítélni az értékpapírban rejlő kockázatot, a várható előnyöket, illetve veszélyeket.


kibocsátó


A kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja.


kockázati prémium


A kockázati prémium az adott befektetési eszköz kockázatáért nyújt kompenzációt a befektető számára.


kötelező tartalékráta


Az MNB előírhatja, hogy a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el nála. A jegybank szabályozza a tartalékráta kiszámításának és elhelyezésének módját is. A hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot téríthet, ami a különböző típusú források szerint eltérő mértékű lehet.


kötvény


A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.


központi bank


A központi bankként történő megfogalmazás azt jelzi, hogy ez az intézmény a bankrendszerben kiemelt, centrális helyet foglal el, mert befolyása a bankrendszer többi tagjára, de a gazdaság egészére is összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a többi hitelintézetnek.


közraktár


A közraktár egy olyan részvénytársaság, amely áruk elhelyezésével, letéti őrzésével és közraktári jegyek kibocsátásával foglalkozik.


közraktári jegy


A közraktári jegy olyan rendeletre szóló értékpapír, amely tartalmazza a közraktárnak az áru átvételére vonatkozó igazolását, bizonyítja a közraktárnak az áru kiadására vonatkozó kötelezettségét, megtestesíti az árura vonatkozó tulajdonjogot és zálogjogjogot, és egyben helyettesíti a közraktárban elhelyezett árut.


közvetett csere


Közvetett csere esetén valakinek olyan termékre kell cserélnie a sajátját, amelyre az adott szituációban ugyan nincs szüksége, de mivel a kapott termék elcserélhető, közvetítésével végbemehet a mindenki megelégedésére szolgáló folyamat.


L


likvidációs hányad


A részvényesnek joga van a társaság végelszámolással vagy felszámolással történő megszűnésekor, a hitelezők kielégítése után fennmaradó tőke részvénytulajdonával arányos hányadára.


likviditás


A likviditás azt jelenti, hogy az adott pénzügyi eszközt gyorsan el lehet adni, vagy meg lehet venni egy a kereslet és kínálat törvényei által igazolt áron. A likvid piacon az eladónak képesnek kell lennie arra, hogy termékét a piaci árhoz közeli szinten készpénzért tudja értékesíteni.


lízing


A lízinget olyan tartós bérbeadásnak is felfoghatjuk, ahol a bérbe adott eszközt a bérlő igényei alapján vásárolja meg a bérbeadó, és biztosítja azt is, hogy a bérleti szerződés lejárta után, a bérlő az eszközt, egy névleges összeg fejében, a tulajdonába vegye.


lízing


A lízing olyan finanszírozási formák sokasága, amely elsősorban állóeszközök, azaz gépek, berendezések, ingatlanok finanszírozásához kötődik. Elterjedését arra vezethetjük vissza, hogy a termelők sok esetben nem tudják, vagy nem akarják a szóban forgó eszközöket megvásárolni. Igen gyakori az is, hogy a lízing mögött adózási, elszámolási vagy egyéb számvitelileg megjelenő előnyök állnak.


M


másodlagos értékpapírpiac


A másodlagos piacon már forgalomban lévő papírokkal kereskednek és a piac bármely szereplője - beleértve a kibocsátót is - eladóként vagy vevőként léphet fel.


MNB elnöke


Ő a felelős az MNB-re háruló feladatok ellátásáért és az MNB működésének irányításáért. Az MNB elnök csak magyar állampolgár lehet, akit hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, illetőleg ment fel.


MNB igazgatósága


Felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért.


MNB közgyűlése


A közgyűlés jogköre szinte teljesen megegyezik a normál részvénytársaságok hasonló szerveinek jogkörével. A különbség csak az, hogy a tisztségviselők megválasztásának jogát csak korlátozott körben gyakorolhatja, illetve az alapszabály módosítását az Országgyűlésnek be kell mutatnia. Így a közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alap- és tartaléktőke meghatározása, a mérleg, a vagyon- és eredménykimutatás megállapítása, az éves nyereség felosztása, továbbá az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, valamint az elnök, az alelnökök, a monetáris tanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása.


monetáris bázis


A monetáris bázis (M0) a jegybankon kívüli készpénzt és a bankok jegybanki tartalékát foglalja magában.


monetáris politika


A monetáris politika lényege a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme, valamint a pénz- és hitelkínálatra, illetőleg pénz- és hitelkeresletre való ráhatás, aminek érdekében a bank befolyásolja az általa kibocsátott pénz mennyiségét (kínálatát).


N


nagykockázat


Nagykockázatnak minősül, amikor az egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább 10%-a.


nominális hozam


A nominális hozam a várt reálhozamnak az infláció mértékével növelt nagysága.


nyíltpiaci művelet


A nyíltpiaci művelet során a jegybank értékpapírokat (elsősorban államkötvényeket) értékesít vagy vásárol a jegybankpénz mennyiség, illetve a kamatszint befolyásolására.


nyíltvégű alapok


A nyíltvégű alapok alapkezelője visszaváltható befektetési jegyeket értékesít, vagyis köteles a visszavásárlást is lebonyolítani. A nyíltvégű alapoktól folyamatosan vásárolhatunk is befektetési jegyeket.


O


okmányos hitel (akkreditív)


Akkreditív, azaz hitellevél nyitásakor a bank arra vállal kötelezettséget, hogy megbízója számlájának terhére, egy harmadik személy, a kedvezményezett javára, egy meghatározott összegig fizetést teljesít. Az akkreditívnek elsősorban az a szerepe, hogy egymást nem ismerő, vagy egymásban nem teljesen bízó üzleti partnereknek lehetőséget teremtsen az üzletek lebonyolítására. Az ügylet tipikusan a külkereskedelemben zajlik, így az eladó többnyire exportőr, a vevő pedig importőr szerepet játszik.


Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)


Ez az intézmény alapvetően a hitelintézetek befizetéséből működik. A hitelintézetek kötelesek hozzá csatlakozni, és egyidejűleg egyszeri csatlakozási díjat fizetni. Ezek után éves, rendszeres biztosítási díj fizetése és adatszolgáltatási kötelezettség terheli őket. Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott tőke- és kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan, legfeljebb 13 millió forint követelési összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az ennél nagyobb betétek visszafizetésére a Kormány vállal garanciát. A biztosítás nem minden személyre és szervezetre terjed ki.


OTC piac


"A szervezetten zajló, tőzsdén kívüli kereskedelem az ún. OTC (over the counter vagyis "pulton keresztüli" vagy második) piacon zajlik. Az OTC piacok esetében a kereskedelem nem egy meghatározott helyen, hanem az értékpapír-forgalmazók révén folyik. Ma már nem a kereskedő helyiségében, hanem telefonon vagy számítógépes kommunikáción keresztül zajlik a forgalom zöme. Ez a lehetőség földrajzi értelemben távoli szereplőket is összekapcsolhat. "


Ó


óvadék


Az óvadék a hitelszerződés olyan biztosítását jelenti, amikor a jogosult a nem teljesítés esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. Óvadékul kizárólag pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír (kötvény, részvény és ebben a tekintetben a váltó is) szolgálhat. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnt.


P


passzív bankügylet


A passzív bankügyletek a bank forrásszerzését szolgálják, és arra irányulnak, hogy a bank valamilyen kötelezettségvállalás ellenében pénzeszközöket vonjon be a mérlegébe. Erre többnyire csak akkor képes, ha a kötelezettségvállalása a pénzeszköz visszafizetésének ígérete mellett további ellenszolgáltatások fizetésére is kiterjed. A passzív bankügyletek tipikus formája a betéti ügylet.


pénz időértéke


A pénz időértéke tulajdonképpen azt jelenti, hogy a különböző jövőbeli időpontokban realizált azonos pénzösszegeknek ma más és más értéke van a számunkra.


pénzkibocsátási (emissziós) monopólium


Ez praktikusan azt jelentette, hogy a papíros anyagú pénz kibocsátását is államosították.


pénzkölcsönzés


Pénzkölcsönzés során, a bank bankszámlán vagy készpénzben, ténylegesen a hiteligénylő rendelkezésére bocsát egy meghatározott pénzösszeget.


pénzláb


Annak deklarálása, hogy egy adott pénzérme (vagy később bankjegy) milyen mennyiségű aranynak vagy egyéb mögöttes terméknek felel meg.


pénzügyi egyensúly


A pénzügyi egyensúly abban az esetben jön létre, ha egy adott időszakban a bevételek és a kiadások azonos nagyságúak lesznek, vagyis ha a folyó bevétel = folyó kiadás egyenlőség teljesül.


pénzügyi eszközök


Pénzügyi eszközöknek olyan dolgokat nevezünk, amelyek csak más eszközökön keresztül, azok közbeiktatásával válthatók javakra. A pénzügyi eszközök tulajdonképpen kötelezvények, amelyeket a gazdaság deficites egységei bocsátanak ki.


pénzügyi lízing


A pénzügyi lízing során a lízingbe adó az ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve a vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása alapján szerzi meg. Célja az, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbe vevő viseli a kárveszély kockázatát, a hasznok szedésére jogosulttá válik, viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is). Jogosultságot szerez arra, hogy a szerződés lejártával, a lízingdíj valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolog az ő vagy egy általa megjelölt személy tulajdonába kerüljön.


pénzügyi piac


A vevők, az eladók, a kereskedők, a bizományosok és más szereplők olyan összessége, amelyet formális kereskedési szabályok és kommunikációs hálózatok kötnek össze az értékpapírok kibocsátása és forgalmazása érdekében.


Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


A PSZÁF a Kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek működését külön törvény szabályozza, felügyeletét a Pénzügyminiszter látja el. A Felügyelet két fontos szervezeti egysége a Felügyeleti Tanács, valamint a hivatal. A Felügyelet hivatala élén a főigazgató áll, akinek két helyettese van. A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik. Kiterjedt tevékenysége során a Felügyelet az értékpapírok kibocsátóinak, forgalmazóinak, bizonyos esetekben befektetőinek, a tőzsdének, a KELER-nek, a befektetési alapoknak, valamint a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak a működését felügyeli. Célja a tisztességes és szabályozott piaci verseny kialakítása.


portfólió


A befektetési tevékenységet végző által összeállított, számos vagyonelemet tartalmazó vagyontömeget, azaz a befektetési eszközök összességét jelenti.


portfólió-építés


"Mivel egy értékpapír ára éppúgy emelkedhet, mint ahogy csökkenhet, nem szabad kizárólag egy papírt vennünk, hanem szét kell "porlasztanunk" a befektetésre rendelkezésre álló eszközeinket több papír között. A pénzügyi szaknyelv ezt a porlasztást "portfólió-építésnek" hívja. "


portfóliókezelés


A portfóliókezelés olyan tevékenység, amelynek során a befektető eszközeit a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe fekteti és kezeli.


R


részvény


A részvény vállalatok (részvénytársaságok) alapításakor, vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat alaptőkéjének meghatározott hányadát testesíti meg. A részvény bemutatóra vagy névre szóló, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír.


S


semleges bankügylet


Az aktív és passzív ügyleteken kívül a modern bankok egyre több szolgáltatást végeznek és ebből is bevételeik származnak. Ezeket a szolgáltató tevékenységeket szokás semleges bankügyleteknek is nevezni. Az elnevezés mögött az a megfontolás áll, hogy az ilyen ügyletek során a bankok sem új kötelezettségvállalást, sem új követelésszerzést nem végeznek. Ebbe a kategóriába olyan tevékenységeket sorolhatunk, mint például a pénzváltás, illetve egyéb valuta- és devizaügyletek lebonyolítása, a széfszolgáltatás, az értékpapírok letéti őrzésével kapcsolatos szolgáltatás vagy a befektetési, vagyonkezelési vagy egyéb bankári tanácsadás.


személyi biztosíték


A személyi biztosítékok mellett nyújtott hiteleknél a bank a hitelnyújtás feltételéül azt szabja, hogy valamilyen harmadik személy ígéretet tegyen a hiteladós nemfizetésének esetére szóló fizetés teljesítésére.


személyi kölcsön


A személyi kölcsönök és hitelek olyan pénzkölcsönzést jelentenek, amelynek kapcsán a bank valamely személy fizetési készségét tekinti fedezetnek. Személyen itt nem szükségszerűen természetes személyt kell értenünk, hiszen minden felsorolt konstrukcióban érintettek lehetnek jogi személyek is.


szolvencia


A szolvencia (tartós fizetőképesség) fenntartása a saját vagyon megőrzését, vagyis azt jelenti, hogy a hitelintézet eszközeinek értéke mindenkor meg kell haladja a kötelezettségeinek értékét.


T


teljes hiteldíj


A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő összes terhelést magában foglalja, így tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költséget.


tőzsde közgyűlése


A BÉT legfőbb szerve a Közgyűlés, amely tagjainak összességéből áll, és évente legalább egyszer hívják össze. Az Alapszabály a törvény rendelkezéseivel összhangban széles döntési kompetenciát a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.


tőzsdei felügyelő bizottság


A Felügyelő Bizottság a tőzsdetagok érdekeit és a jogszabályi rendelkezéseket szem előtt tartva, a Tőzsde és szervei szabályszerű működését, gazdálkodását, valamint a törvények és az Alapszabály, illetve tőzsdei szabályzatok betartását ellenőrzi.


tőzsdei igazgatóság


Az Igazgatóság a közgyűlésének alárendelt általános irányító testület, amely elsősorban a BÉT működését biztosító stratégiai döntések meghozataláért felelős. Tagjaival szemben szigorú szakmai, személyi és összeférhetetlenségi követelmények vannak.


tőzsdei szekció


A szekció a tőzsdei kereskedésnek olyan, sajátosan szabályozott része, amelyet a kereskedés tárgya, a kereskedésre jogosultak köre és az elszámolás módja alapján különítenek el.


tőzsdei tevékenység


A tőzsdei tevékenység nem más, mint a tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása.


tőzsdei ügylet


A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén - a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon - tőzsdei termékre vonatkozóan köt. A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet, valamint ezek kombinációja lehet.


tőzsdei vezérigazgató


A Vezérigazgató feladata a Tőzsde munkaszervezetének irányítása és kontrollálása. A Tőzsde termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos piaci igények hatékony kiszolgálásáért, a stratégia szakmai megalapozásáért és az elfogadott stratégia megvalósításáért, a gazdálkodási tevékenység irányításáért, az üzleti terv elkészítéséért és végrehajtásáért az Igazgatóságnak tartozik felelősséggel. Ő gyakorolja a Tőzsde munkavállalói felett a munkáltatói jogokat.


túlfedezettség


A túlfedezettség szükségszerű, hiszen a bank ilyen módon védi magát, a fedezetet érő esetleges piaci értékingadozások, állagromlások stb. ellen, illetve ebből fedezi az igénybe vett fedezet értékesítéséhez, fenntartásához stb. kötődő költségeket.


Ü


üzleti titok


Üzleti titok a pénzügyi intézmény tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénzügyi intézmény üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette.


V


váltó


A váltó rendeletre szóló értékpapír, amelyben egy később esedékes fizetés testesül meg.


váltó forgatás


"A forgatás során a váltóbirtokos a váltó átruházásával "fizet" valamely gazdasági szereplőnek. A váltó átruházása a forgatás, ami nem más, mint az okiratra írásban rávezetett átruházó nyilatkozat. Ezt a nyilatkozatot hívjuk forgatmánynak. "


váltó leszámítolás


A leszámítolás során a bank a váltóadós fizetőképességének vizsgálata után, a váltó névértékéből levonja a lejártig hátralévő időszakra számított kamatot, és ezt a csökkentett - diszkontált - összeget fizeti ki a váltó bemutatójának.


váltók viszontleszámítolása


A bankok egymás között és a jegybanknál is kezdeményezhetnek viszontleszámítolást. A jegybanki viszontleszámítolás a monetáris szabályozás egyik fontos, bár egyre kisebb jelentőségű eszköze. Alapesetben a váltók viszontleszámítolása a megszokott módon, azaz forgatással (követelés átruházás) történik.


vételi opció


Ilyenkor a hitelfelvevő a hitelügylet biztosítására vételi jogot ad a banknak valamely vagyontárgyra. Így nem-teljesítés esetén a bank megveheti a vagyontárgyat, és a vételárat beszámítja az adós tartozásába.


Z


zártvégű alapok


A zártvégű alapok határozott időre jönnek létre. Az alapkezelő a lejárati idő, illetve az alap felszámolása előtt semmiképpen nem válthatja vissza a zárt alap befektetési jegyeit.