1. A pénzügyi közvetítőrendszer

iDevice ikon

A társadalom gazdasági elemzése során a szereplőket aktivitásuk és szerepük szerint négy csoportba szokták sorolni: a háztartások, a vállalkozások, az állam és a külföld. Természetesen minden elemző tisztában van azzal, hogy a modern gazdaságban számos, a fenti kategóriákba nem illeszthető szereplő (pl.: nonprofit szervezet) van, a gazdaság absztrakt működési modelljének felépítéséhez mégis elegendő a négy szereplő magatartásformáinak és kapcsolatrendszerének a tisztázása. Sőt, egy zárt gazdasági rendszer feltételezése esetén, tehát a mi kezdeti modellünkben, átmenetileg kizárhatjuk a külgazdaságot, és így elegendő csak az első három szereplővel számolnunk.

Minden tisztességes tankönyvnek illik a benne szereplő központi kategória meghatározásával indulnia. Egy pénzügyekről szóló írásnak szükségképpen a pénz fogalmát kellene tudományosan értelmezett módon világossá tennie. Talán nem esik folt a szerző becsületén, ha ezt a problémát néhány praktikus szempont miatt egyelőre megkerüli. A későbbiek során ugyanis látni fogjuk, hogy a modern pénz fogalmának meghatározása egyáltalán nem egyszerű dolog, ráadásul a definíció megértése megköveteli a pénzügyi eszközök különböző csoportjainak pontos ismeretét is. Egyelőre azonban nem érdemes elmélyednünk a pénz definiálásának problémáiban, hiszen néhány fontos fogalom és összefüggés e nélkül is érthető. A következő néhány fejezetben elegendő lesz a mindennapokban mindannyiunk tapasztalataira és szóhasználatára alapozott pénzfogalomra támaszkodnunk. Így az elkövetkezendőkben pénzen elsősorban a készpénzt és az áruforgalomban bármikor javakra váltható, a gazdaság javaival szemben közvetlen igényt (követelést) megtestesítő dolgokat értjük. (Ez a felfogás többé-kevésbé megfelel a későbbi definíció, legtöbb országban M1-ként értelmezett pénzfogalmának.)

A leegyszerűsített pénzfogalomhoz illeszkedően pénzügyi eszközöknek olyan dolgokat fogunk nevezni, amelyek csak más eszközökön keresztül, azok közbeiktatásával válthatók javakra. A modern gazdaságban a szereplők jelentős része, az egy meghatározott időintervallumban realizált pénzbevételét nem ugyanabban az időszakban és nem teljes egészében költi el fogyasztásra, illetve nem fekteti be különböző vagyontárgyakba. Az így fennmaradó bevételi többletüket vagy készpénzben tartják, vagy pénzügyi eszközökbe fektetik. A pénzügyi befektetések a reáliákkal (fizikai befektetésekkel) szemben számos előnnyel rendelkeznek:

  • jobban oszthatók; azaz jobban diverzifikálhatók - így ugyanaz a vagyon több eszközbe fektetve biztosabban megőrizhető;
  • kisebb tranzakciós költséggel adhatók és vehetők - az ilyen vagyon gyorsabban és kisebb költséggel alakítható át;
  • könnyebben tárolhatók és őrizhetők - a pénzügyi eszközök többségét ma már elektronikusan tárolják és továbbítják;
  • elkerülhető a közvetlen részvétel a vagyon működtetésében - a befektetések hozzáértést kívánó menedzselését professzionális szakemberek végzik;
  • nagyobb a választék a kockázatvállalás és a hozamok terén - minden befektetőtípus megtalálhatja az igényeinek megfelelő eszközt.