Bevezetés

iDevice ikon

Aligha tagadható, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos fogalmakat, a pénzügyi élethez kapcsolódó eseményeket nem tudjuk a mindennapjainkból kizárni. Elegendő bekapcsolnunk a televíziót vagy a rádiót, kezünkbe venni egy újságot, és máris a tőzsdei hírekről, a valutaárfolyamokról, vagy esetleg vonzó befektetési lehetőségekről hallunk, illetve olvasunk. A pénzügyek mindennapi életünk fontos részévé váltak, hiszen míg egyesek banki szolgáltatásokat vesznek igénybe, mások éppen a befektetési piacon próbálnak szerencsét, megint mások pedig a biztosítók vagy nyugdíjpénztárak szolgáltatásait tanulmányozzák. A pénzügyekkel és a pénzügyi szolgáltatásokkal minden korosztály és minden társadalmi csoport rendszeresen találkozik. A pénzügyi szolgáltatások óriásivá duzzadt kínálatában ennek ellenére a legtöbb ember alig, vagy egyáltalán nem tud eligazodni. Ennek az az egyik fő oka, hogy nincsenek megfelelő fogalmaik és elképzeléseik arról, hogy mit is kínálnak nekünk igazából a bankok, mi is történik valójában a tőzsdén, hogyan is biztosítja nekem a nyugdíjat a magánnyugdíjpénztár? Bizonyára nem járunk messze a valóságtól, ha azt feltételezzük, hogy az emberek többségének nincs pontos ismerete a pénzügyi szféra felépítéséről, eszközeiről és piacairól sem.

Az itt következő oldalak abban szeretnének segítséget nyújtani, hogy az ismeretek legfontosabb közvetítői, a pedagógusok és rajtuk keresztül a fiatalok is, életkori sajátosságaiknak megfelelő alapismeretekre tehessenek szert. A pénzügyek kiterjedt világából azokat a területeket igyekszünk áttekinteni, amelyekkel a mindennapi életben is gyakran találkozhatunk. Az első részben a pénzügyi közvetítőrendszer működése mögött rejlő racionális okokat, a tipikus intézményeket és eszközöket tárgyaljuk. Ennek kapcsán megismerkedhetünk az értékpapírok különböző típusaival és piacaikkal, valamint a befektetési szolgáltatók működésével. Részletesen kitérünk a hazai értékpapírpiac központi intézményének, a Budapesti Értéktőzsde működésének alapvető jellemzőire is. A második fő gondolati egység a pénzügyi intézményrendszer kiemelten fontos szereplőinek, a bankoknak a szerepével foglalkozik. Áttekintjük a bankrendszer és az egyes bankok működését, megvizsgáljuk a legfontosabb bankügyleteket, és kitérünk a bankok egyik fő tevékenységének, a hitelezésnek az elemzésére is. Terjedelmi korlátok miatt nem vállalkozhattunk a makrogazdasági pénzügyek, az állami és költségvetési pénzügyek, valamint a nemzetközi pénzügyek tárgyalására.

A pénzügyek világában hihetetlen gyorsaságú változások zajlanak. A szédületes sebességű innováció, az újabb és újabb technikai lehetőségek megjelenése, az Uniós irányelvek és a hazai jogszabályok gyakori újrafogalmazása nyilván nem hagyja érintetlenül azokat az ismereteket sem, amelyek témáinkba vágnak. Így mindazok, akik ezen a területen oktatnak vagy tananyagot írnak, nap, mint nap kiteszik magukat annak a vádnak, hogy amit leírtak, az már el is avult addigra, amire az olvasó kezébe kerül. Ez sok esetben kétségkívül így is van. Különösen igaz ez az itt következő praktikus, szabályozás jellegű, illetve adatsorokon alapuló elemzésekre. Mit tehetnek ilyenkor a szerzők? Irigykedve tekintenek az euklideszi geometriát kétezer éve változatlan „jegyzetből" tanító matematikusokra és újra meg újra átírják az ide vonatkozó részeket... A világ a pénzügyek terén biztosan nem áll meg. A változások minden bizonnyal továbbra is jelentősek és dinamikusak lesznek, így fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy az itt következő oldalak a megírás idejében, azaz a 2008 szeptemberében érvényes állapotokat tükrözik.